AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - HUSZONKETTEDIK FEJEZET A szél végigsöpört a falon, végigsimított a kövek repedésein, az emberek poros ruháján, Kaelen arcán, mintha ellenőrizni akarná, valóban visszatért-e ide az élet. A város még mindig úgy lélegzett, mint aki nem hiszi…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - HUSZONEGYEDIK FEJEZET A szél irányt váltott. Apróság volt. Olyan, amit a legtöbben észre sem vesznek. Kaelen azonban megérezte a bőrén, mintha valaki hátulról végigsimított volna a gerince mentén. A kapcsolat reagált. Nem hanggal. Feszüléssel. A…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - HUSZADIK FEJEZET A hang nem robbanás volt. Inkább valami ősi sóhaj, ami végigsöpört az égen, mintha maga a világ húzna mély levegőt, mielőtt újra fájni kezd. A felhők között mozduló árnyék lassan fordult, és a…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - TIZENKILENCEDIK FEJEZET A hajnal nem hozott megnyugvást. Csak fényt. A fal repedései most már tisztán látszottak, a kövek közé ragadt fekete anyag sötét csíkokban futott végig, mint valami idegen erezet. Az emberek csendben mozogtak, mintha…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - TIZENNYOLCADIK FEJEZET A sötét nem várta meg a hajnalt. Először csak a levegő változott meg. Nem hidegebb lett. Vékonyabb. A fal tetején álló Harcos ösztönösen megállt a mozdulat közepén, mintha valaki láthatatlan kézzel fogta volna…