MEMOÁR EGY TEREMTMÉNY TOLLÁBÓL VII. - A SZÍV Három nap telt el, mire megvettem a jegyet Kaposvárra. Nem az útvonal miatt vártam. A menetrendet már azon az estén megnéztem, amikor hazatértem, és a szállást is kiválasztottam. Ugyanazokat a szempontokat követtem,…
MEMOÁR EGY TEREMTMÉNY TOLLÁBÓL VI. - A BAL LÁB Az indulás előtti utolsó reggelen nem az ébresztőórára nyitottam ki a szemem. Már percekkel korábban felébredtem, és mozdulatlanul feküdtem az ágyban. Nem azért, mert nem akartam felkelni. Sokkal inkább azért, mert…
Kedves Olvasóim! Szeretnék kérni tőletek egy kis türelmet. Gondolom várjátok már a Memoár egy teremtmény tollából utolsó két fejezetét, amelyekkel végleg lezárom ezt a történetet. Higgyétek el, én is alig várom, hogy eljussunk a befejezéshez, de az elmúlt időszakban az…
MEMOÁR EGY TEREMTMÉNY TOLLÁBÓL V. - A JOBB LÁB A következő napot szinte teljes egészében a lakásban töltöttem. Nem azért, mert elfáradtam volna az utazástól. A fáradtság olyan luxus, amelyet az ember általában megengedhet magának. Én azonban soha nem voltam…
MEMOÁR EGY TEREMTMÉNY TOLLÁBÓL IV. A BAL KÉZ A budapesti lakás csendje egészen más volt, mint a szegedi éjszakáké. Ott a csend mindig valami közeledő lépést jelentett, egy nyikorgó ajtót, egy ismeretlen autót az utca végén, egy telefont, amely rosszkor…