Carolina a Capsicora bolygó harcosa II. rész VIII. fejezet

Az első próba a hídon

Serrano partjai közeledtek, a Szent Mag kupolája újra teljes fényében ragyogott. A kikötőben bazsalikomos őrjáratok és paradicsomharcosok várták a rajt, kíváncsian figyelve az ismeretlen vörös hajót, amely Bétarépa érkezését jelezte. A cékla-harcos nyugodtan állt a fedélzeten, tekintete egyszerre mérte fel a helyet és a leendő feladatot.

A Szentélyben Moruga Papnő fogadta őket. A Mag-darab és az Ízfalóból született színes mag egymás mellett lebegett a központi oltár felett, lassú, szabályos lüktetéssel. Carolina közelebb lépett, és érezte, hogy a két mag már most kapcsolatot keres egymással.

– Ez a híd alapja – mondta a Papnő. – De még törékeny.

Bétarépa előrelépett, és mélyen meghajolt. – Engedjétek meg, hogy próbára tegyem. Az umami egyensúlya nem elmélet – tapasztalat kérdése. Ha a négy alapíz harmóniája megbillen, a híd összeomlik.

Savina felvonta a szemöldökét. – Hogyan tesztelünk egy hidat, ami nem kőből van?

– Ízcsapdával – felelte a cékla-harcos. – Megmutatom.

A szentély egyik sarkában felállította a Cékla-fokból hozott kerek kőasztalt, amelynek felületén spirálmintába rendeződtek a sókristályok. A spirál közepére Carolina egy csipet csípős őrleményt tett, Savina Serrano umamiját cseppentette mellé, Sósárnyék tiszta őssót adott hozzá, Bétarép pedig apró üvegből kesernyés levelet és néhány édes gyökérdarabot szórt a mintába.

– A négy íz most külön rezeg – magyarázta Bétarépa. – Figyeljétek meg, mi történik, amikor az umamit engedjük rá.

Ahogy az umami-csepp az asztalra ért, a spirálmintázat életre kelt. A sókristályok felragyogtak, a csípős és az édes árnyalatok egymás felé futottak, a savanyú és a keserű kiegyenlítette a mozgást. Egy pillanatig tökéletes harmónia uralkodott.

Aztán Savina szándékosan kicsit több keserűt adott a mintához. Az egyensúly megbillent. Az umami nem csillapította a hibát – felerősítette. A csípős tüskéssé vált, az édes émelyítővé, a savanyú éles marásba fordult, a keserű pedig mindent beborított.

A Szent Mag kupolája halkan megremegett.

– Látjátok? – szólalt meg Bétarépa. – Ezért mondom, hogy az umami olyan, mint egy nagyító. Ha jó az egyensúly, gyönyörűvé teszi az egészet. Ha rossz, pusztítóvá.

Carolina a Magra nézett. – És ha valaki szándékosan billenti meg a harmóniát?

Bétarépa tekintete elsötétült. – Akkor az umami lesz a legerősebb fegyvere. És biztos vagyok benne, hogy lesz, aki megpróbálja.

Moruga Papnő az oltárhoz lépett. – Akkor nem elég a híd felépítése. Meg is kell védenünk. A kérdés az, készen álltok-e rá.

Carolina a csapatára nézett: Savina, Sósárnyék, Bétarépa, és a Mag mellett lüktető új színes mag. – Készen. De tudjuk, hogy ez most kezdődik igazán.

A Szent Mag fényében apró árnyék rebbent meg – mintha valaki, valahol, máris kísérletet tett volna a harmónia megbillentésére.