BESZÉLJÜNK RÓLA… XX. fejezet IV. rész
20. fejezet, 4. rész – „Amikor padlón vagy, és nem akarsz felkelni”
Vannak napok, amikor minden terved, rutinod és pozitív gondolatod csődöt mond.
Amikor az önszeretet-gyakorlatok helyett legszívesebben a takaró alá bújnál, és úgy maradnál, míg el nem múlik az egész világ.
Jó hírem van: ez teljesen normális. Senki sem tud mindig erős, vidám és motivált lenni.
Ebben a részben arról lesz szó, hogyan lehet túlélni a padlón fekvős napokat, és hogyan lehet felállni, amikor úgy érzed, hogy nincs kedved élni sem, nemhogy mosolyogni.
-
Először is: engedd meg magadnak
A legnagyobb hiba, amit ilyenkor elkövethetsz, ha bünteted magad azért, mert rosszul érzed magad.
Sokan ilyenkor ezt mondják maguknak:
• „Gyenge vagyok.”
• „Másnak sokkal rosszabb, én meg itt sajnáltatom magam.”
• „Nem vagyok normális.”
Az igazság?
Az érzelmek nem logikusak.
Attól, hogy rosszul érzed magad, még nem vagy gyenge vagy lusta. Csak ember vagy.
Ha jön a rossz nap, mondj magadnak valami ilyesmit:
„Oké, ma sz*rul érzem magam. Nem baj. Holnap új nap lesz.”
Ez a mondat önmagában felér egy öleléssel, amit saját magadnak adsz. -
A „minimum program”
Amikor padlón vagy, nem kell hősködni.
Ilyenkor nem az a cél, hogy mindent megoldj, hanem hogy túlélj és megőrizd magadnak az erődet.
A minimum program kb. így nézhet ki:
• Egyél valamit, még ha csak egy szendvicset is
• Igyál vizet
• Mozdulj meg legalább öt percre (séta, nyújtózás, zuhany)
• Írj vagy mondj ki egy mondatot arról, hogy érzed magad
Ha ezeket megtetted, már tettél magadért. Ez nem semmi, hidd el. -
Keresd a biztonságos embereket
Padlón lenni nem azt jelenti, hogy egyedül kell végigszenvedned a napot.
Keress valakit, akivel biztonságban érzed magad.
Ez lehet:
• Egy jó barát
• Egy testvér
• Egy szülő vagy nagyszülő, ha velük meg tudod osztani
• Vagy akár egy online barát, aki tud hallgatni
Nem kell nagy beszélgetés, elég egy üzenet is:
„Ma rossz napom van. Csak szerettem volna, ha tudod.”
Az ilyen apró kapcsolódások hatalmas erőt adnak, mert emlékeztetnek arra, hogy nem vagy egyedül. -
Adj magadnak valami kapaszkodót
Ilyenkor jól jön, ha van valami mentőöv-tevékenység, ami egy kicsit kihúz a sötétből.
Ez lehet:
• Egy kedvenc sorozat, ami mindig megnevettet
• Zenehallgatás (akár szomorú, akár vidám)
• Rajzolás, írás, játék
• Vagy egyszerűen az, hogy ágyban maradsz, de közben nézed a felhőket az ablakból
A lényeg, hogy legyen valami, ami nem hagy teljesen elmerülni az érzésben. -
Írd ki magadból
A padlón fekvős napok egyik legjobb gyógyszere, ha kiadod magadból a gondolatokat.
Nem kell szépnek, logikusnak, vagy értelmesnek lennie.
Írd le:
• Mit érzel
• Mit utálsz most
• Mi az, ami miatt szomorú vagy vagy dühös
Ha papírra kerül, az olyan, mintha kicsit kivennéd a fejedből a káoszt.
Utána könnyebb lélegezni. -
És ha nem múlik?
Ha sok ilyen nap jön egymás után, vagy ha úgy érzed, hogy tényleg nem bírod egyedül, akkor itt az ideje segítséget kérni.
Ez nem gyengeség, hanem bátorság.
Segíthet:
• Iskolapszichológus
• Tanácsadó vagy pszichológus
• Orvos, ha már nagyon mély a hullám
A lényeg: nem vagy egyedül, és nem szégyen segítséget kérni.
Mert néha az önszeretet első lépése pontosan ez: kimondani, hogy „Segítségre van szükségem.”
Ha idáig eljutottál, és elolvastad ezt a részt, máris erősebb vagy, mint gondolod.
Mert aki képes szembenézni a saját mélypontjaival, az tudja, hogy egyszer úgyis fel fog állni.