Élet és Lélek

BESZÉLJÜNK RÓLA… XX. fejezet IV. rész

20. fejezet, 4. rész – „Amikor padlón vagy, és nem akarsz felkelni”

Vannak napok, amikor minden terved, rutinod és pozitív gondolatod csődöt mond.
Amikor az önszeretet-gyakorlatok helyett legszívesebben a takaró alá bújnál, és úgy maradnál, míg el nem múlik az egész világ.
Jó hírem van: ez teljesen normális. Senki sem tud mindig erős, vidám és motivált lenni.
Ebben a részben arról lesz szó, hogyan lehet túlélni a padlón fekvős napokat, és hogyan lehet felállni, amikor úgy érzed, hogy nincs kedved élni sem, nemhogy mosolyogni.

  1. Először is: engedd meg magadnak
    A legnagyobb hiba, amit ilyenkor elkövethetsz, ha bünteted magad azért, mert rosszul érzed magad.
    Sokan ilyenkor ezt mondják maguknak:
    • „Gyenge vagyok.”
    • „Másnak sokkal rosszabb, én meg itt sajnáltatom magam.”
    • „Nem vagyok normális.”
    Az igazság?
    Az érzelmek nem logikusak.
    Attól, hogy rosszul érzed magad, még nem vagy gyenge vagy lusta. Csak ember vagy.
    Ha jön a rossz nap, mondj magadnak valami ilyesmit:
    „Oké, ma sz*rul érzem magam. Nem baj. Holnap új nap lesz.”
    Ez a mondat önmagában felér egy öleléssel, amit saját magadnak adsz.

  2. A „minimum program”
    Amikor padlón vagy, nem kell hősködni.
    Ilyenkor nem az a cél, hogy mindent megoldj, hanem hogy túlélj és megőrizd magadnak az erődet.
    A minimum program kb. így nézhet ki:
    • Egyél valamit, még ha csak egy szendvicset is
    • Igyál vizet
    • Mozdulj meg legalább öt percre (séta, nyújtózás, zuhany)
    • Írj vagy mondj ki egy mondatot arról, hogy érzed magad
    Ha ezeket megtetted, már tettél magadért. Ez nem semmi, hidd el.

  3. Keresd a biztonságos embereket
    Padlón lenni nem azt jelenti, hogy egyedül kell végigszenvedned a napot.
    Keress valakit, akivel biztonságban érzed magad.
    Ez lehet:
    • Egy jó barát
    • Egy testvér
    • Egy szülő vagy nagyszülő, ha velük meg tudod osztani
    • Vagy akár egy online barát, aki tud hallgatni
    Nem kell nagy beszélgetés, elég egy üzenet is:
    „Ma rossz napom van. Csak szerettem volna, ha tudod.”
    Az ilyen apró kapcsolódások hatalmas erőt adnak, mert emlékeztetnek arra, hogy nem vagy egyedül.

  4. Adj magadnak valami kapaszkodót
    Ilyenkor jól jön, ha van valami mentőöv-tevékenység, ami egy kicsit kihúz a sötétből.
    Ez lehet:
    • Egy kedvenc sorozat, ami mindig megnevettet
    • Zenehallgatás (akár szomorú, akár vidám)
    • Rajzolás, írás, játék
    • Vagy egyszerűen az, hogy ágyban maradsz, de közben nézed a felhőket az ablakból
    A lényeg, hogy legyen valami, ami nem hagy teljesen elmerülni az érzésben.

  5. Írd ki magadból
    A padlón fekvős napok egyik legjobb gyógyszere, ha kiadod magadból a gondolatokat.
    Nem kell szépnek, logikusnak, vagy értelmesnek lennie.
    Írd le:
    • Mit érzel
    • Mit utálsz most
    • Mi az, ami miatt szomorú vagy vagy dühös
    Ha papírra kerül, az olyan, mintha kicsit kivennéd a fejedből a káoszt.
    Utána könnyebb lélegezni.

  6. És ha nem múlik?
    Ha sok ilyen nap jön egymás után, vagy ha úgy érzed, hogy tényleg nem bírod egyedül, akkor itt az ideje segítséget kérni.
    Ez nem gyengeség, hanem bátorság.
    Segíthet:
    • Iskolapszichológus
    • Tanácsadó vagy pszichológus
    • Orvos, ha már nagyon mély a hullám
    A lényeg: nem vagy egyedül, és nem szégyen segítséget kérni.
    Mert néha az önszeretet első lépése pontosan ez: kimondani, hogy „Segítségre van szükségem.”

Ha idáig eljutottál, és elolvastad ezt a részt, máris erősebb vagy, mint gondolod.
Mert aki képes szembenézni a saját mélypontjaival, az tudja, hogy egyszer úgyis fel fog állni.

„Történeteket mesélek és írásban elmélkedem: hol hősök, hol árnyak szólnak általam. A Capsicora és más világok lapjain keresem az emberi lélek titkait.”

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük