EREBOS – 20. Fejezet – AZ ÖRÖK ÉHSÉG
Az örök éhség A csillagok között lebegtem, de már nem voltam ember. Nem volt testem, csak a hajó voltam, és a hajó én voltam – egy élő acélbörtön, egy ragadozó, amit az űr csendje ringatott. A vörös fény mélyen lüktetett…
