A Cékla, aki tudta az umami titkát A Tengerperem hullámai mögött lassan visszahúzódott a Mélysóbarlang kapuja, és a raj újra a nyílt vizek fölé emelkedett. A színes mag, amit az Ízfalóból kaptak, biztonságosan pihent Carolina mellett, a Mag-darab lüktetésével összhangban.…

A döntés íze A Mély sóbarlang csendje feszült volt, mint egy félbemaradt mondat. Az Ízfaló lassan körözött a medence közepén, testében az újonnan szerzett színek és az eredeti szürke árnyék váltakozva lüktettek. A Mag-darab Carolina mellkasában minden ütemre másként reagált:…

Az Ízfaló ébredése A Mélysóbarlang sófalaiban lassú rezgés indult. Carolina érezte, ahogy a Mag-darab a mellkasában a csípős, umami és sós ritmust egyszerre veszi át, de a háttérben egy újabb, nyugtalan ütem lopakodott. Az Ízfaló még nem vonult vissza –…

A Tengerperem kapuja A raj aznap éjjel indult útnak. Serrano horizontja mögött lassan felderengett a csillagsó-fény, amit csak a Tengerperem fölött látni. A hajók orra sókristály-harmatot szedett össze, a hajótestek apró recsegésekkel igazodtak a sűrűbb légáramhoz. Sósárnyék vezette őket, testéből…

A Sósárnyék üzenete A raj visszaérkezett Serrano felszínére, ahol a Szent Mag fénykupolája még mindig őrizte az egyensúlyt. A Moruga-szentély körül ideiglenes piac nőtt ki a romokból: bazsalikomos gyógyteát árultak a sebesülteknek, paradicsomlével oltották a fáradt harcosokat, és kurkumás páncélragasztót…