AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - HUSZONNYOLCADIK FEJEZET Az első váltás az éjszakában nem hanggal jött. Hanem hiánnyal. A déli falnál felakasztott láncos, vizes, rongyos zajrendszer addig tompán, nyálkásan, fémesen nyögdécselt a sötétben, mint valami beteg torok, amelyik nem tud eldönteni…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - TIZENNYOLCADIK FEJEZET A sötét nem várta meg a hajnalt. Először csak a levegő változott meg. Nem hidegebb lett. Vékonyabb. A fal tetején álló Harcos ösztönösen megállt a mozdulat közepén, mintha valaki láthatatlan kézzel fogta volna…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - TIZENHETEDIK FEJEZET A világ elindult. A kapu előtt a levegő olyan lett, mintha valaki láthatatlan ujjakkal feszítené szét. Nem szél volt. Nem hideg. Inkább egy idegen ritmus, ami beletapos a régi rendbe, és nem…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - TIZENHATODIK FEJEZET A hajnal már nem arany volt. Szürke. Nem a fény hiányzott belőle, hanem az ígéret. A város fölött vékony köd ült meg, mintha a romok lehelete nem akarna felszállni. A falak repedései sötétebbnek…