Hangok mögött III. – Előszó

HANGOK MÖGÖTT NOVELLÁK HARMADIK KÖTET – ELŐSZÓ

Vannak történetek, amelyek egyetlen képpel kezdődnek. Mások egy mondattal, egy emlékkel, egy régen elfelejtett arccal vagy egy olyan gondolattal, amely valamiért nem akar eltűnni az ember fejéből. A Hangok mögött történetei azonban mindig valahol máshol születnek meg: a zenében.

A blog régebbi olvasói számára ez a projekt már ismerős lehet, hiszen két kötet és huszonnégy novella született meg ezen az úton. Most pedig elérkezett az idő, hogy ismét visszatérjek ehhez a világhoz, és elkészüljön a Hangok mögött harmadik kötete, amely az előzőekhez hasonlóan tizenkét önálló novellából fog állni.

Az alapgondolat ezúttal sem változik. Minden történet mögött lesz egy zeneszám, amely valamilyen módon elindította a képzeletemet. Lehetett egy hangulat, egy érzés, egy gondolat, egyetlen sor által felidézett kép vagy egyszerűen az az élmény, amelyet a zene hallgatása közben éreztem. Ezek a dalok azonban nem forgatókönyvek. A novellák nem a dalszövegek prózai átiratai, és nem is arra vállalkoznak, hogy elmeséljék, miről szól az adott zeneszám. A dal csupán a kiindulópont. Az első lökés, amely után a történet már a saját útját járja.

A harmadik kötetnél azonban egy dolgon változtatok.

Ezúttal nem árulom el előre azt a tizenkét zeneszámot, amelyek a történeteket ihlették. Nem lesz előzetes lista, nem sorolom fel az előadókat és a dalcímeket, így az olvasó sem fogja tudni, milyen zenei háttérből született meg az éppen következő novella. Szeretném, ha minden történet először önmagában kapna lehetőséget arra, hogy hasson. Hogy az olvasó úgy lépjen be a világába, hogy még nincs a fejében egy előadó hangja, egy ismert dallam vagy egy dalszöveg jelentése, amely előre meghatározhatná, mit vár tőle.

Az ihlet forrása azonban nem marad titok.

Minden novella végén feltüntetem majd annak az előadónak a nevét és annak a dalnak a címét, amelyből az adott történet megszületett. Így aki eljut a történet végére, utána meghallgathatja a zeneszámot is, és eldöntheti, megtalálja-e benne ugyanazt, amit én találtam. Talán egészen mást fog hallani benne. Talán utólag felismer valamit a novellában, amit első olvasásra nem kötött volna a zenéhez. És az is lehet, hogy semmilyen közvetlen kapcsolatot nem talál majd a kettő között. Ez sem baj. Valójában éppen ez az egész Hangok mögött lényege: ugyanaz a zene mindannyiunkban egészen más történetet képes megszólaltatni.

A harmadik kötet tizenkét novellája ezért ismét tizenkét különálló utazás lesz. Nem egyetlen történet részei, nem ugyanabban a korban játszódnak, nem ugyanazokat a témákat járják körül, és nem ugyanoda vezetnek. Lesz közöttük sötétebb, kegyetlenebb, emberibb, abszurdabb és könnyedebb történet is. Egyetlen dolog köti majd össze őket: valahol mindegyik mögött ott szól egy dal.

Hogy melyik?

Azt most még megtartom magamnak.

Amikor azonban az utolsó mondathoz értek, ott lesz mögötte a válasz is.

Üdvözöllek benneteket újra a Hangok mögött világában. Kezdődjön a harmadik kötet.

Iberhardt Attila

„Történeteket mesélek és írásban elmélkedem: hol hősök, hol árnyak szólnak általam. A Capsicora és más világok lapjain keresem az emberi lélek titkait.”

Vélemény, hozzászólás?