AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - HUSZONKETTEDIK FEJEZET A szél végigsöpört a falon, végigsimított a kövek repedésein, az emberek poros ruháján, Kaelen arcán, mintha ellenőrizni akarná, valóban visszatért-e ide az élet. A város még mindig úgy lélegzett, mint aki nem hiszi…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - TIZENKETTEDIK FEJEZET A romváros reggele ugyanúgy indult, mint a többi. A falakon futó repedésekben friss zöld hajtások nyújtóztak, a rozsdás fémeken harmat ült, a drónok pedig rendes kis fegyelmezett rajokban húztak át a tér fölött,…
Az Új Világ Árnyai – HETEDIK FEJEZET A reggel túl békés volt ahhoz, hogy őszinte legyen. A romváros falai között párás levegő ült meg, a repedt beton réseiből fű és vadszőlő tört elő, mintha a föld szándékosan bizonyítani akarná, hogy…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - MÁSODIK FEJEZET A hajnal úgy érkezett, mint valami szégyenlős vallomás: nem volt benne erő, nem volt benne győzelem, csak egy halvány, szürkés fény, ami megpróbálta elhitetni magáról, hogy még mindig jelent valamit. A világ nem…