AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI – TIZENNEGYEDIK FEJEZET A város nappal más hangot adott, mint hajnalban. Nem volt hangosabb. Csak kevésbé őszinte. A nappali zaj eltakarta a félelmet, de nem tüntette el. Az emberek beszéltek, nevettek, mozogtak, mintha a mozdulat maga…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - TIZENKETTEDIK FEJEZET A romváros reggele ugyanúgy indult, mint a többi. A falakon futó repedésekben friss zöld hajtások nyújtóztak, a rozsdás fémeken harmat ült, a drónok pedig rendes kis fegyelmezett rajokban húztak át a tér fölött,…
AZ ÚJ VILÁG ÁRNYAI - MÁSODIK FEJEZET A hajnal úgy érkezett, mint valami szégyenlős vallomás: nem volt benne erő, nem volt benne győzelem, csak egy halvány, szürkés fény, ami megpróbálta elhitetni magáról, hogy még mindig jelent valamit. A világ nem…
A világ nem egyetlen robbanással ér véget.Nem egy gombnyomással, nem tűzgolyókkal az égen, nem hősies utolsó pillanatokkal.A világ csendben omlik össze. Először csak villódznak a képernyők. Aztán eltűnik az áram. Megáll az élelmiszer-ellátás. A városok elnémulnak. A rend nem felrobban…