Lélek a hálóban II. A mozi ajtajának nyikorgását Dominic messziről felismerte. Nem volt benne semmi különleges annak, aki csak úgy elment volna az épület előtt, de neki ez a hang mindig ugyanazt jelentette: újra beléphet oda, ahol a világ nagyobb…
ERŐNEK SZÜLETVE A város még aludt, amikor kiléptem a lépcsőházból. A hajnali köd a téglaudvarra ült, a kukák fedele gyöngyözött a párától, a csendnek volt egy halk, vasízű tapadása, mint amikor nyelvvel megérinted az elemet. A macskakövek közt tócsák álltak,…
OTTHONOM ALABAMA Az Alabama felé vezető út olyan volt, mint egy túl sokszor félbehajtott fénykép: a szélein berepedezett, a közepe kopott, de a kék ég színe még mindig dacolva ragyogott a papíron. A nyár hője remegett az aszfalt fölött, a…
Könnyek a mennyben A kórházi folyosó fénye olyan volt, mintha a nap is kint ragadt volna az ajtón: hideg, szűrt, tárgyilagos. A fehér csempék között a lépteim ritmust kerestek, de csak csúszkáltak a csendben. Leültem az ágy mellé, a könyököm…
Hajnal előtt pár perccel a tenger még ólmosan feküdt Kingston partján, mintha a víz is visszatartaná a lélegzetét a nap első lépése előtt. Levi – így hívta őt mindenki a sarkon – a verandán ült a fakorláton, és a bádogtető…