Halott fák füstje száll az égbe,
Tüzükben sütött halott állatok húsát eszik az emberek.
S közben hangoztatják.
Szeretlek, Istenem!
Miért kéne hinnie, hogy valót állítasz?
Hisz magadnak állítasz kőhidat.
Melyen majd.,
Mikor már lejárt az idő.
Pokolba sétálsz, hol nem számít, ki ő.