Él egy emlék bennem,
Némán fel-feldereng.
A sarokban kukoricán térdelve figyelem,
Ahogy egy pók hálóját javítja.
Hátam mögött apám intelmeit szajkózza.
De rég volt e kép.
Lassan negyven éve halványul már.
Fáradt arcom ráncai közt keserédes könnyek csorognak
. Egyszer találkozunk még talán, apám.
Mennyben vagy pokolban.